Faipari energia, metanizáció, napenergia, szélenergia ..

Történelmileg a mezőgazdaság szerepe az volt, hogy állandó élelemforrást termeljen az ülő népesség számára, de az elmúlt évszázadok során más funkciókkal is bővült ez a tevékenységi kör.
Ezek közé tartozik a táj fenntartása, a föld megóvása, a vidéki foglalkoztatás és a mezőgazdaság biodiverzitás mint a mezőgazdaság közvetett céljai. A közelmúltban az ökoszisztéma-szolgáltatások és az energiatermelés fogalmaival egészültek ki ezek a másodlagos feladatok.
Az elmúlt évtizedben a francia mezőgazdaság a nemzeti energiafogyasztás kevesebb mint 3%-át adta[1], de ennek ellenére rendelkezik bizonyos kapacitással a megújuló energia előállítására. Becslések szerint a mezőgazdasági ágazat hozzájárul Franciaország megújuló energiatermelésének 20%-ához, és ez a szám az elkövetkező években növekedni fog[2].
Ez a portál, amely a témával foglalkozó cikkek "előszavaként" szolgál, a mezőgazdaság energiatermelési potenciáljátés az ágazatban elképzelhető különböző technológiákat vizsgálja.
Thématiques
Biomassza hasznosítása
A mezőgazdaságban a megtermelt biomassza egy része energiává alakítható, akár melléktermékekből, mint például a növényi maradványok, vagy köztes növényekből(vagy speciálisan erre a célratermesztett növényekből.
Metanizáció
A mezőgazdasági metanizálás az egyik leggyakrabban említett megoldás a biomasszából történő energetikai hasznosításra, mivel számos vitát váltott ki a környezeti kockázatokkal és az állattenyésztéssel a mezőgazdasági földterületekért folytatott versennyel kapcsolatban.
Az elv a következő szerves anyag (biomassza) részben megemésztődik a baktériumokanaerob körülmények között (oxigén hiányában) egy biológiai folyamat során biogáz (55-70%-ban metán) és emésztett anyag (a stabilizált szerves anyagok "maradékai", amelyek trágyázó elemekben koncentrálódnak) keletkezik [3]. Akeletkezett gázt ezután finomítják, hogy az ellátóhálózatba juttassák, vagy villamos energia előállítására használják. Ami az emésztőlevet illeti, azt általában a mezőgazdasági parcellákba juttatják vissza, így segítve a helyiönellátás fejlesztését a nitrogénműtrágyák terén.
Az anaerob emésztőműbe betáplált szerves anyag általában istállótrágyából áll, de esetenként az energetikai hasznosításhoz (CIVE) szánt növényekből vagy köztes növényekből is.
Faipari energia
Akár sövényekfolyópartok, erdők,elszigetelt fák vagy nyílt mezőkön álló fasorok, a mezőgazdaság számos fakészlettel rendelkezik, amelyek fával történő energetikai hasznosításra alkalmasak. A megfelelő fafajok és a megfelelő eszközök segítségével ezen agrárerdészeti rendszerek fenntartása során rönkfát és (aprítás után) faaprítékot lehet előállítani energetikai célokra. Ezeket a gazdaságban el lehet fogyasztani, másodlagos termelésként el lehet adni, vagy kollektív projektekbe, például önkormányzati fűtési rendszerekbe lehet betáplálni.
Bioetanol
A bioetanol folyékony bioüzemanyag, amely megújulónak tekinthető: előállítási folyamata sokkal rövidebb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké. Elsősorban répából és gabonafélékből állítják elő, amelyek cukrát és keményítőjét baktériumok erjesztik, majd nyersalkohollá desztillálják, és fogyasztás előtt benzinbe keverik. A nyersanyagok itt is származhatnak különböző iparágak melléktermékeiből (különösen állati takarmányból), vagy speciális növényekből.
Napenergia
Fotovoltaika
A mezőgazdaságot is egyre inkább összekapcsolják a villamosenergia-termeléssel az alábbiak révén agrivoltaika2020-ban ez a francia mezőgazdaság által termelt megújuló energia 13%-át fogja kitenni[2].
A fotovoltaika a napsugárzásból: egy végtelen erőforrásból történő villamosenergia-termelés technológiája. A napsugarakat egy erőmű vagy "panel" fogja be, amelynek félvezető kristályai (általában szilícium) egyenáramot termelnek. Az így előállított villamos energia helyben fogyasztható vagy eladható egy szolgáltatónak.
A mezőgazdaságban a fotovoltaikus termelést általában a jó napfényt kapó, nem termelő felületek, például az épületek teteje számára tartják fenn. Néha azonban a megművelt területekkel való kompromisszum eredménye is lehet, mint például a szántóföldi fotovoltaikus farmok esetében.
Termál
Bár ritkábban említik, a naphőenergia egy másik módja a napsugarak mezőgazdasági hasznosításának. A technológiai elv egyszerűbb: a napelemek a sugarak által kapott hőt egy csőhálózatban koncentrálják, amelyen keresztül víz kering. A forró vizet ezután egy hermetikusan lezárt tartályban lehet tárolni, és felhasználni a berendezések mosására, ételkészítésre, üvegház vagy halastavak fűtésére stb.
Szélenergia
A mezőgazdasági területek domborzatuk miatt gyakran a legalkalmasabbak a szélenergia termelésére: a nemzeti szélenergia-termelés több mint 80%-a mezőgazdasági területeken történik[4]. A szélenergiát arra használják, hogy a szélből villamos energiát termeljenek, amely egy propellert hajt meg, és egy turbinát forgat, amely váltakozó áramot termel.
Bár a nagyméretű szélturbinák a tájra, a biológiai sokféleségre és potenciálisan az egészségre gyakorolt hatásuk miatt ritkán élvezik a helyi lakossági elfogadottságot, egy háztartási szélturbinatelepítése energia-önellátást és kiegészítő jövedelemforrást is biztosíthat.
Dióhéjban
A mezőgazdaságot már eddig is számos társadalmi kérdés megoldására hívták segítségül, és most a nyugati országok energiaellátásának átalakításában is jelentős szerepet fog játszani. Az energiatermelési módszerek sokfélesége és egyes technológiák közelmúltbeli fellendülése számos megoldási lehetőséget kínál. Ezeknek a lehetőségeknek jól átgondoltnak és a gazdálkodók számára előnyösnek kell lenniük, anélkül, hogy aláásnák a szakma elsődlegescélját: a megfelelő minőségű élelmiszerforrások előállítását. Az alábbiakban gyakorlati útmutatók és a platform felhasználóinak visszajelzései olvashatók az energiatermelés kérdésével kapcsolatban.
Articles dans cette thématique
Hivatkozások
- ↑ Agence De l'Environnement et de la Maîtrise de l'Energie (ADEME), Mezőgazdasági termelés: legfontosabb adatok és megfigyelések, 2013. Online konzultáció 2022 januárjában . https://www.ademe.fr/expertises/produire-autrement/production-agricole/chiffres-cles-observations
- ↑ 2,0 2,1 J-L. Fugit (képviselő), R. Courteau (szenátor), Rapport d'information : L'agriculture face au défi de la production d'énergie, Office parlementaire d'évaluation des choix scientifiques et technologiques, Rapport Assemblée nationale n°3220 (15ème législature) - Rapport Sénat n°646 (2019-2020) . http://www.senat.fr/fileadmin/Fichiers/Images/redaction_multimedia/2020/2020-Documents_pdf/20200721_OPECST_synthese_rapport_agriculture_production_energie.pdf
- ↑ INRAE, Sajtóközlemény - Bilan environnemental de la méthanisation agricole : une étude ACV inédite, 2021 . https://www.inrae.fr/actualites/bilan-environnemental-methanisation-agricole-etude-acv-inedite
- ↑ France Énergie Éolienne, L'agriculture : vecteur de développement des énergies renouvelables, 2020 . https://fee.asso.fr/actu/lagriculture-vecteur-de-developpement-des-energies-renouvelables/